Frissesség, könnyedség, pozitív érzések - a reklámok legalábbis mind ezt sugallják nekünk, és a legtöbben el is hisszük, és kedveljük az illatosított öblítőket, mosó-és tisztítószereket, kozmetikumokat. Korunkban, ha valaki igazán igényes és ad magára, használ valamilyen parfümöt, kölnit vagy testpermetet, és az otthon-illatosítók is óriási népszerűségnek örvendenek - megfeledkezve arról a tényről, hogy ezek a termékek szinte mind szintetikus vegyszerek…

Hiába központi témánk a klímaválság, folyamatosan aggódunk bolygónk és környezetünk egészségéért, mégis, ezzel párhuzamosan több több milliárd liter vegyszert gyárt az emberiség, hogy mindenünk jó illatú legyen. Később pedig ezek az anyagok bekerülnek a természetes vizeinkbe, a folyókba, tavakba, tengerekbe, óceánokba, és mérgezik az élővilágot, és az általunk belélegzett levegőt is szennyezik. 
Az illatosított termékek akár több száz különböző vegyszert is tartalmazhatnak. A minket körülvevő mesterséges illatok, egyre erőteljesebbek, sokszor még azután is érezzük őket, amikor az illatot viselő személy  már rég leszállt a járműről. 

Vajon csak orrunkat bántja mindez, vagy más fenyegetésekkel is szembe kell néznünk? 
A mesterséges illatanyagok együttes használata nemcsak szemünket, orrunkat, nyálkahártyákat irritálhatja, de hosszú távon növelheti a migrén, a légúti megbetegedések kockázatát, sőt megzavarhatja a hormonrendszer működését is. 
“Minden vegyi anyag, melyet beviszünk a lakásba, növeli a beltéri környezet által okozott betegség terhet” – mondja dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészség-tudományi Tanszékének vezetője.

Aki sok illatanyagot használ, az a nap 24 órájában kellemes illatú, de potenciálisan toxikus vegyszereket inhalál. Aztán csodálkozunk, miért fáj folyton a fejünk, miért szédülünk, köhögünk állandóan, miért kapar folyton a torkunk. 


Jelentős ingerforrások, szervezetünk számára idegenek, a környezetbe jutva nehezen bomlanak le - a többszörös vegyszerérzékenységgel (MCS) a lakosság több mint 6%-a érintett…

Mindez még az egészséges emberekre is nagy hatással van, hát még azokra, akik asztmával, krónikus légúti megbetegedésekben, különböző allergiákban szenvednek. Fajtától függően bőrünkön és a nyálkahártyákon  okozhatnak kisebb vagy nagyobb irritációt. Míg a felnőtt szervezetben e káros hatások kevésbé érhetők tetten, addig a gyermekeknél már rövid idő alatt kimutathatók.

“… A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le – magyarázza dr. Pándics Tamás

Olyasmi ez, mint a passzív dohányzás…

Akik az illatok csóvájába kerültek, gyanútlanul inhalálják be ezeket a vegyületeket, vegyszereket - melyek természetesen nem csupán a parfümökben vannak, de a samponokban, hajformázókban, öblítőkben, mosószerekben, dezodorokban, fogkrémekben, tusfürdőkben, testápolókban, naptejekben, arcszeszekben, krámekben és nem utolsósorban valamennyi háztartási tisztítószerben megtalálható, de még a WC-papírok, szemeteszsákok, egészségügyi betétek és tisztítókendők nagy része is illatosított - így nemcsak otthonainkban, háztartásokban, de munkahelyünkön, vagy a közösségi terekben találkozunk egyre többször az illat molekulákkal, testidegen anyagokkal. 

Sokaknál erre fokozott érzékenység jelentkezik: a lakosság kb 6%-a többszörös vegyszerérzékenységben (MCS, azaz Multiple Chemical Sensitivity) szenved. 

Tüneteik egészen sokfélék lehetnek, a görgőgörcs, a köhögés, a légszomj, a szédülés, az erős keringési panaszok, izomgörcsök, koncentrációzavar vagy fokozott verejtékezés, állandósult fáradtságérzet, fülzúgás, szívritmus-zavar és még számos más kellemetlen, de akár betegséget vagy komolyabb allergiát előidéző panasz.

Sokan csupán pszichés jellegűnek tartják a problémát, pedig a páciensek száma évről évre, folyamatosan nő: a DAAB (Német Allergia- és Asztma Szövetség) elmondása szerint egyre többen jelentkeznek illatanyagokkal szembeni túlérzékenységgel. Az MCS egyelőre még nem egy elismert kórkép, nincs hozzá rendelt BNO kód sem, pedig érdemes volna tudományos alapon foglalkozni a témával, és óvatosabban adagolni az illatanyagokat, melyek nagy részéről már most is tudható, hogy allergiát, fejfájást, gyulladásokat, nyugtalanságot stb. okoznak,  sőt egyes illatanyagok a kutatók feltételezése szerint rákkeltők, mások károsítják a sejtek örökítőanyagát, megint mások pedig hormonális zavarokat okozhatnak.

A legtöbb illatosító és más, háztartásokban használt vegyi anyag hatása évtizedek óta ismert. Ezek kockázatairól a WHO és még számos kutatóintézet rendszeresen tájékoztatja is a lakosságot - azonban ezek összetett és hosszútávú hatásairól kevés az információ - de szerencsére napjainkban már választásunk: használhatunk illatmentes natúr tisztító - és mosószereket!

És ugyan egyre több kutatás lát napvilágot az illatanyagok témájában, több száz illatanyag még mai napig bevizsgálva toxicitás szempontból, hogy pontosan milyen hatással is lehet az élő szervezetre nézve:

Ami különösen aggasztó, hogy mindössze 1300-at vizsgáltak be egészségügyi, biztonsági szempontból  - noha az IFRA (International Fragrance Association) intézet szerint 4000 különféle illatosító anyag van forgalomban világszerte, és ezek bármelyikét elegendő az "illatanyag" vagy a "parfüm" szóval jelölni a termékekben.

Mit tehetünk mi, kicsiben a saját családunkban, háztartásunkban? 

Amennyire tudjuk, érdemes csökkentenünk a feleslegesen használt mesterséges illatanyagokat közvetlen környezetünkben, és pláne az otthonunkban! 

Ha a parfüm használatról nem is szeretnénk lemondani, mert úgy érezzük napi toilettünket ideálisnak, komfortosnak, akkor legalább a háztartásunkban használt környezetbarát, illatmentes mosó - és tisztítószerek használatát bevezetnünk. Vagy, legalábbis a napi szinten használt fertőtlenítőket, kozmetikumokat, mosó - és öblítőszereket úgy megválatnunk, hogy azok lehetőség szerint csak minimális, természetes aromákat tartalmazzanak, de még jobb, ha illatmentesek, semlegesek. 

Szerencsére ma már egyre több gyártó kínálatában kaphatók az egészségünkre káros anyagokat (azaz, mesterséges illatanyagokat, tartósítószereket, foszfátokat, klórt, kőolajszármazékokat, optikai fehérítőket valamint génmanipulált anyagokat) nem tartalmazó, bőrgyógyászatilag tesztelt, bőrbarát, környezetkímélő, vegán termékeket. 

Ilyenek például az Ecocert és Eco Garantie által minősített öko mosószerek és tisztítószerek az Németorszában 30 éve piacvezető AlmaWin bio mosó -és háztartási tisztítószerek gyártótól. Termékeik nem csak illatmentes, allergénmentes és környezetbarát, vegán termékek, de ők az a gyártó, akik forradalmasították a 100%-ban lebomló biológiai mosóaktív összetevők használatát.  

“Az illatanyagok okozta allergia viszonylag gyakori probléma. Az érzékenység az összes ember 1–3, míg az ekcémások 16 százalékát érinti Európában “ - olvasható a tudatosvasarlo.hu oldalon is, ahol még a kozmetikumokban használt illatanyagok esetén a belélegzett illatmolekulák mellett a bőrre kerülő, kontakt allergiás panaszokra - mint a bőrirritáció, bőrgyulladás, csalánkiütés, hiperpigmentáció vagy fényérzékenység veszélyeire is felhívják a figyelmet. 
                                                                       
Szerencsére léteznek ma már kifejezetten érzékeny bőrűek számára készült vegán, természetes összetevőket tartalmazó, illatanyagmentes samponok, balzsamok és más bőrápoló készítmények, ezekről számos gyártó oldalán találsz komplett termékcsaládokat, nálunk is. 

Ha szívesen olvasnál még többet a fenti témáról, esetleg családtagjaiddal, szeretteiddel Ti is a fent említett “szuperérzékenyek” közé tartoztok, és érdekel benneteket, hogy mely háztartási termékeket, illatmentes kozmetikai - és tisztítószereket ajánljuk, akkor itt olvashatsz erről is még bővebben!

A cikk forrásai az alábbiak voltak: Természetgyógyász magazin; 24.hu; tudatosvasarlo.hu; biofitt.hu.