A változókor, más néven a menopauza egy természetes folyamat, biológiai adottságunknál fogva világszerte univerzális, ám a világ különböző pontjain olykor egészen másképp élik meg a nők – érdemes megismerni azt a másfajta megközelítést is. Cikksorozatunkban olyan szemléletet igyekszünk átadni, mellyel a változókorba lépő hölgyek is természetesebben, egészségesebben kezelik a témát és a testükben zajló változásokat. Hiszen, ha megértjük, mi miért történik, és mi mit tudunk tenni magunkért, testi és lelki egészségünkért – akkor máris könnyebben tudunk megbirkózni az olykor kissé nehezebb akadályokkal is.  

Sajnálatos módon a nyugati világban a menopauza és a változókori tünetek mellé számos negatív érzést kapcsolunk, és sok esetben ez az időszak mintegy végállomásként csapódik le a legtöbb nőben. Nem véletlenül: hiszen korunkban a fiatal ideál bálványozása, a plasztikai sebészek és fiatalító arckezelések végeláthatatlan sora köszön velünk szembe nap, mint nap, s ebben a hírességek, a média sem éppen könnyíti meg a dolgunkat, sőt!...

A fiatal lányok és asszonyok félve gondolnak erre az időszakra, szinte sorscsapásként élik meg. Ennek ellenére azok, akik már benne vannak, úgy élik meg mégis, hogy sokkal pozitívabbak, szabadabbak, és önállóbbak azóta. Az idő múlása, a természetes öregedés szép, egy érett nő bölcsebb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb. Érdekes megfigyeléseket tettek a világ azon részen, ahol a spiritualitás jobban jelen van az emberek hétköznapjaiban, hogy ezeken a tájakon mennyire másként állnak a változókorba lépő asszonyokhoz. 

Új-Zélandon, a maori kultúrában például a fiatal asszonyok feladata a testi táplálás, az idősebb hölgyeké pedig mondhatni, a lelki. 

A menopauzába lépő nőnek külön titulusa lett: ő innentől kezdve a Kuia vagy a Kaumatua kitüntető nevet viselheti, és ettől kezdve válik egyenrangúvá a férfiakkal. Náluk ugyanis nincs a nemek között egyenrangúság, azonban a menopauzába lépő asszonyok már megkapják a szavazati jogot, sőt akár még politikai tisztséget vagy szertartást is vállalhatnak – hiszen spirituális erőt is tulajdonítanak ennek a kornak. (A menstruáló nő Grúziában például „tisztátalan”, sok vallási szertartásban nem vehet részt, nem mehet be egyes helyekre, ám a változókorra számos kapu nyílik meg előtte.)

De mi is pontosan a menopauza? Mit nevezünk változókornak?

A WHO defíníciója szerint a petefészek follikuláris (follikulusz=tüsző) aktivitásának hiányában a menstruáció teljes elmaradása.

Természetesen ez egy hosszabb folyamat, több részre bontható szakaszból áll: a változás kezdete a premenopauza, amikoris a ciklus rendszertelenné válik, a hossza is rövidebb lesz, megkezdődik a hormonális átalakulás. Ennek átlagos ideje 4 év, de van, akinél akár 10 évig is eltarthat. 

De honnan is tudjuk meg, ha elkezdődött?

A perimenopauza idején a peteérés még szabálytalanabbá válik, egyre nagyobb eltérésekkel, köztes pecsételő vérzéssel jelentkezik a menstruáció. Megjelennek a hőhullámok is, még végül az egész folyamat leáll, a még meglévő tüszők sem érnek már be többé, a hullámvasút is megszűnik, mikor végül a szervezet hozzászokik az alacsony ösztrogénszinthez. 

Ezt a folyamatot, illetve a szervezetünkben zajló változások megkönnyítésére ma már számos lehetőségünk van: az egészséges, megfelelő étrend mellett a mai nők már élhetnek a hormonpótlás, a fitoösztrogének, a különböző gyógynövények, és egy speciális, kifejezetten a változókorban lévő nőknek kifejlesztett komplex vitaminkúrával is.

A változókor tünetei közül az elsők (a premenopauza szakaszban) a nők 50 éves kora körül jelentkeznek. Legjellemzőbb tünet a hőhullámok, a rendszertelenné váló menstruáció, az álmatlanság, a gyakori fáradtság, vagy az éjszakai izzadás. Mindennek pedig a legfőbb felelőse az ösztrogén hormon szintjének csökkenése. 

De hogyan hat ez ránk, és milyen egyéb változásokat idéz még elő a szervezetünkben? 

Hiszen az ösztrogén hormon nem csak a peteérésünkre, mellünk növekedésére illetve méhfalunkra hat a női szervezetben - hanem számos más fontos szervünkre is hatással van!

Az agyban szabályozza a testhőméresékletet, a memóriánkat, de a libidóért és az érzelmi stabilitásunkért is felel. Májunkban a koleszterin termelődést szabályozza, szívünket védi a magas koleszterintszinttől, sőt még csontjaink sűrűségéért, valamint bőrünk, hajunk fiatalos megjelenésért is felel.


Hormonok tánca és a hangulatunk


A női nemi hormonok a pubertás kortól kezdve folyamatosan hatnak a hangulatunkra, ezt persze mindannyian máshogy viseljük, érzékeljük – van, aki könnyebben, és van, aki nehezebben. A menopauzáig vezető úton, sőt még utána is komoly mentális problémák kerülhetnek a felszínre. Ennek gyakori tünetei az alvászavarok, és a depresszió. Jó tudnunk azonban, hogy megfelelő étrenddel, - mely szerotoninban és fitoösztrogénekben gazdag – étrenddel tudjuk enyhíteni a tüneteket. Hatékony segítséget nyújt még a rendszeres állóképességi sport, a jóga és meditáció – ezek mind hozzájárulnak a jobb életkedvhez, a pozitív hozzáálláshoz.


Vérünk, sőt csontjaink összetétele is változik!


A változókorban megnő vérünk koleszterin tartalma, és sajnos ilyenkor már a jó koleszterin (HDL) hatása sem érvényesül. Fontos, hogy étrendünk bőséggel tartalmazzon telítetlen zsírsavakat, növényi olajokat, valamint halolajokat. Az omega 3 tartalmú étrendkiegészítők is jótékonyak lehetnek. 

Válasszunk zsírszegény alapanyagokat, és lehetőleg naponta többször is fogyasszunk friss, nyers gyümölcsöt és zöldségfélét. Menopauza idején a vérnyomásunk is emelkedhet, különösen a szisztolés érték. Ebben segíthet, ha csökkentjük a testsúlyunkat, illetve óvakodunk az elhízástól. Érdemes rendszeresen űznünk valamilyen állóképességi sportot, ezzel tudunk javítani a növekedő értékeken. A csontsűrűségünk, csontanyagcserénk is változik. Ahhoz, hogy megakadályozhassuk a rettegett csontritkulást, bizonyítottan hasznos a kalciumban gazdag étrend, a folyamatos D-vitamin pótlás, és mindezt ezt kiegészítő, rendszeres testmozgás. Jó tudnunk: csontjaink tömegének csúcsát 30 éves korunk körül érjük el, innentől pedig szép fokozatosan fogynak, csökkennek a csontjainkban lévő ásványi anyagok. Ezt azonban kedvezően tudjuk befolyásolni a helyes étkezéssel, a rendszeres sporttal, hogy ezzel is lassítani tudjuk ezt a folyamatot. 


Ízületi panaszok


Sajnos, a változókori ösztrogéncsökkenés majd leállás ízületeinket sem kíméli. Az ösztrogén hiánya okozza azon folyamatokat, melyek elindítják az ízületi kopást, ugyanis az ösztrogén jelentős szerepet játszik abban, hogy mennyi vizet képes tárolni a testünk. Ennek mennyisége határozza meg azt is, hogy az ízületi tokban mennyi nedvesség található. Ha nem áll rendelkezésre elegendő nedvesség, akkor a teljes ízület sérülékenyebb lesz, és hamarabb kopásnak indul. Ízületeink egészségét és a megfelelő nedvesség szinten tartását egészséges étrenddel, bőséges folyadékfogyasztással és kifejezetten az ízületeink rugalmasságát és hidratáltságát támogató étrendkiegészítőkkel – mint amilyen például a kollagén és a hialuronsav – kellőképpen elősegíthetjük. Hiszen, az ízületi porc szerkezetének több mint 60%-a kollagénből áll, így ez egy teljesen természetes anyag a szervezetünk számára - lévén, hogy saját maga is előállítja azt. Azonban sajnos a szervezetünk saját kollagén állománya az idő múlásával fokozatosan csökken, a porcrezisztencia romlik, majd ízületi problémák léphetnek fel, melyek megzavarhatják a napi teljesítményt. 

A kollagén hidrolizált peptidek formájában egy kiváló minőségű étrendkiegészítő, melyet számos egyéb hatóanyag, többek között a kollagén „kistestvére”, a hialuronsav - mely a nedvességből saját súlyának több tízezerszeresét képes megkötni - még tovább támogat. És mivel változókorban már az elhízás veszélye is nagyobb, ezért érdemes érdemes ügyelnünk arra, hogy a kollagén cukormentes változatban kerüljön be szervezetünkbe. 


Lassuló anyagcsere


Noha nem kötelező elhízni, ha jön a változókor – azonban elfogadott tény, hogy az ösztrogénszint csökkenésével lelassul az anyagcsere is, és ezzel arányosan egyre könnyebben és észrevétlenebbül ragadnak meg a pluszkilók, miközben az izomtömegünk csökkenni kezd. A változókori hízás másik lehet még a hormonváltozás okozta alvászavarok miatti többletkalóriák, napközbeni nassolás is, hiszen, ha nem pihentük ki magunkat kellőképpen, nyilván napközben fáradtabbak vagyunk, és ezt az energiát étkezéssel próbáljuk pótolni. 

A hormonális változások elsősorban a hasi hízásra hajlamosítanak, tehát, aki eddig inkább combra, csípőre hízott, most meglepődve tapasztalhatja, hogy hasban is kezd kerekedni. A hasi hízás pedig szívünk számára veszélyesebb, éppen ezért érdemes a korábbinál jóval tudatosabbnak és mértékletesebbnek lennünk az evéssel, édesség – és alkohol fogyasztással. Természetesen az elhízás ebben a korban sem törvényszerű: életmódunknak, étkezési – és mozgási szokásainknak nagyon is sok köze van ehhez – erről cikksorozatunk következő részében olvashatnak bővebben, ahol hasznos tippeket is adunk a változókori életmódhoz, étkezéshez, vitamin – és gyógynövény kiegészítéshez.

Tartsanak velünk legközelebb is!

A cikk forrásai: Aradvári-Szabolcs Mariann – Dr. Mák Erzsébet – Végvári Viktória: Menopauza c. könyve (BOOOK Kiadó); hazipatika.com, femina.hu, valtozokorklub.hu