A kollagén az emberi szervezet legfőbb proteinje, így nem csoda, ha számos területen pozitív hatást gyakorol egészségünkre, fittségünkre, szépségünkre.

Egy rendkívül fontos fehérje, melyet testünk saját maga is előállít, nap mint nap – azonban sajnos az idő múlásával természetes termelődése csökken. Szerencsére ma már egyre jobb és professzionálisabb étrendkiegészítők közül válogathatunk. Külföldi cikkekből és tanulmányokból szemezgettünk, hogy mely esetekben, milyen problémákra bizonyították már a kollagén kiegészítés hatékonyságát …

Ha nagyon egyszerűen szeretnénk fogalmazni következő írásunkban arra szeretnénk választ adni, hogy mire jó a kollagén?

Természetesen azt rögtön leszögeznénk, hogy a kollagén nem gyógyszer, nem is gyógyhatású készítmény, így nyilvánvalóan nem helyettesítheti a szakszerű orvosi kezelést, gyógyszereket. Azonban ezeknek a kezeléseknek a hatékonyságát fokozhatja, a javulást, gyorsabb regenerálódást elősegítheti – ugyanis a kollagén egy teljesen természetes fehérje, összetett esszenciális és nem esszenciális aminosavakból áll, mindenhol ott van testünkben. A bőrszövet tartalmazza a legnagyobb arányban, de megtalálható a szaruhártyában, az ereinkben, az izmokban, inakban, porcokban, csontokban, fogakban, sőt még a beleinkben is, igen nagy számban!

Ezt tudva már nem is olyan meglepő, hogy az alábbiak esetében – a külföldi cikkek, tanulmányok szerint – hatásosnak bizonyult…

    1. Ízületi fájdalmak, ízületi gyulladás, reuma 

Egy neves orvos csoport a nemrégiben egy igen izgalmas felismerésre jutott:

Ha a II-es típusú kollagén szerkezetét egy ún. „poszt-transzlációs” beavatkozással módosították, akkor a módosítás utáni kollagén beadásával erős ellenanyag termelődésre serkentik a gyulladt ízületeket. 




A tanulmányt – miszerint a kollagén bizonyítottan képes javítani az olyan degeneratív állapotokat, mint a porckopás, az ízületi gyulladás, illetve annak egy reumás változata - a Medscape orvosi magazinban is közölték.

Rávilágítottak, hogy létezik egy kritikus fehérjére, mely fokozatosan errodálja (rongálja, bontja) a porcot és a csontokat. E „romboló közvetítők” közé tartoznak a citokinek és egyéb fehérjebontó enzimek (a gyulladásban lévő sejtek), melyeket együttesen rövidítve MMP-nek (mátrix-metalloproteinázoknak) neveznek. Az ördögi kör azonban ott kezdődik, mikor ezek a gyulladásos sejtek behatolnak az ízületeket „kibélelő” szövetbe, és itt kezdik el szívni a sejtek elől az oxigént. (Ezt hívjuk magyarul oxidatív stressznek, hétköznapi nyelven pedig öregedésnek.)

Az MMP-k felszabadítása mellett, az oxidatív stressz orvosi szakszóval „nem enzimatikus glikációt” vált ki – azaz: a cukormolekulák és fehérjék egymással kémiai kötődést alkotnak. Ennek a „glikációnak” jeleit mutatták ki a krónikus ízületi gyulladásban szenvedő betegek testnedveiben: a vérben, vizeletben, sőt még az ízületi folyadékban is jelen volt!

A II-es típusú kollagént (mely elsődlegesen a porcok és az ízületek egyik fontos alkotóeleme) a Londoni Egyetem kutatói több szemszögből is vizsgálni kezdték krónikus, autoimmun betegség okozta ízületi gyulladásban szenvedő páciensek részvételével. 

Tanulmányozták a gyulladt ízületben a kollagén fehérje viselkedését, miközben a gyulladt szövetrészhez kapcsolódó oxidánsok módosították az élő sejteket. 

Vizsgálatukhoz vérmintákat gyűjtöttek idős (65 - 93 éves) RA-betegektől, akik a betegség különböző stádiumában voltak, sőt kezelésüket illetően is különböző kezelésekben, gyógymódokban részesültek.

Kontroll céljából mintát vettek 41 olyan betegtől is, akik egyéb gyulladásos ízületi betegségekkel éltek együtt – mint pl. osteoarthritis és lupus, hátfájás, csontritkulás vagy köszvény. 

Majd ezeket a vérmintákat többféleképpen is megvizsgálták:

Először a szarvasmarha porcokból kinyert tiszta és természetes kollagén kötődését elemezték: a vizsgált minták közül itt mindössze három mutatott ellenanyag-kötődést II-es típusú kollagén eredeti szerkezetével vizsgált kísérletben.

Majd ezt követően ugyanennek a kollagénnek a szerkezetét módosították. Az ellenanyagok kötődését kimutató minták százaléka azonban a rögtön a négyszeresére nőtt, ha a már módosított, II-es típusú kollagénnel tesztelték! 

A módosított II-es típusú kollagén ugyanis már tartalmazta a reumatikus ízületben jelen lévő három oxidálószert (hidroxilgyököt, hipoklorinsavat és peroxinitritet, illetve ribózt).

Az Arthritis & Rheumatism 2005. decemberi számában közölt eredmények tehát alátámasztják, hogy a II-es típusú kollagén potenciálisan hozzájárulhat a reumatikus ízületi gyulladás pusztító progresszióhoz.

Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/520127


    2. Áteresztő bél-szindróma

Egy nemrégiben készült tanulmány bizonyította, hogy a kollagén peptidek javíthatják a rosszul működő bélpályát. Mit is jelent, és miért is fontos ez? 

A „bél kapuja, őrzője” (szaknyelven „intestinal barrie”r, vagy „intestinal mucosal barrier”), körülbelül 400 m2-es felülettel rendelkezik, és testünk energiájának mintegy 40% -át használja.




Segít feldolgozni, elszállítani a tápanyagokat, a vizet, elektrolitokat, miközben megakadályozza a káros mikroorganizmusok bejutását a szervezetbe.

Azonban, ha ez a gát sérül, akkor különböző bélrendszeri problémákkal kerülhetünk szembe, mint a bél gyulladásos megbetegedései, a celiakia, hasmenés, vagy a szivárgó bél-szindróma. 

A szivárgó bél (más néven „áteresztő bél” vagy „lyukas bél” ) egy bonyolult állapot, sokáig nem is voltak tisztázottak orvosi körökben e betegség gyógyítási lehetőségei. 

Ha valakinek „áteresztő bele” van, akkor nála a bélfalakon akkora lyukak, rések keletkeznek, melyek lehetővé teszik a méreganyagok és a baktériumok bejutását a véráramba. (Optimális esetben a bélfalaink elég erősek ahhoz, hogy emésztés közben ne csak felszívják a tápanyagokat, hanem megakadályozzák a belőlük kiváló méreganyagok beszivárgását a vérünkbe. Természetesen apró lukak minden ember beleiben vannak, csak míg egészséges esetben ezek szoros csomópontokba rendeződve felszívják a tápanyagokat, kívül hagyva a nem kívánt részecskéket – addig a szivárgó bél vagy áteresztő bél esetén ezek a szoros fehérje kapcsolódások bomlani kezdenek, a lyukak pedig a normálisnál jóval nagyobb méretűvé válva, átengedik a toxinokat.)

Ennek pedig igen szerteágazó tünetei lehetek később - kezdve a gyakori hasmenésen, puffadáson, gázosodáson át, egészen az étel-intoleranciákig, allergiákig - de a cukor iránti erős sóvárgás, a gyakori hangulatingadozások, bőrkiütések, pattanások, vagy a mellékvese zavarai is ide sorolhatók. 

A baktériumok elszaporodnak a vékonybélben, ami okozhat gyakori, erős migrénes fejfájásokat, agyködöt, krónikus fáradtságot, de akár még ízületi gyulladást is, lupuszt, és más súlyos autoimmun betegségeket is képes okozni az áteresztő bél-szindróma hosszabb távon.

Hálistennek, az elmúlt években már egyre inkább a bél egészségére helyeződött a fókusz mind az étrend, mind pedig az immunitás tekintetében is.

Az orvosi tanulmányok - az egészséges ízületek elősegítésén, az öregedés jeleinek csökkentésén, a nyirokrendszer hatékonyabb működésén valamint a fekélyes, sebes gyulladásokon túl – még tovább kutatják a kollagén pozitív hatásait: keresik a kapcsolatot többek között a kollagén és az áteresztő bél -szindróma között is.

Sajnos a gyenge béláteresztő képesség pontos okait még mindig nem sikerült feltárni, az azonban biztos, hogy a bélpermeabilitás egyetlen ismert szabályozója egy zonulin nevű fehérje. És ha ez a fehérje az arra genetikailag érzékenyeknél aktiválódik, ez okozhat szivárgó beleket.

A zonulin termelését a bélben lévő baktériumok és a glutén is kiválthatja. Persze, ez ennél jóval bonyolultabb, hiszen nyilván mindannyian máshogy reagálunk ezekre. És míg a zonulin termelése létfontosságú az áteresztő bél szindrómát illetően, rajta kívül is még számos egyéb dolog is szerepet játszhat a bélfalak gyengítésében (pl. túlzott alkoholfogyasztás, magas cukorfogyasztás, krónikus stressz, tápanyaghiányos állapotok, az élesztőgombák túlzott elszaporodása (Candida), illetve a nem szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofen) hosszú távú alkalmazása.

Ami tehát biztos: a szivárgó bél tüneteinek kezelése felé vezető út első és legfontosabb lépcsője az egészséges táplálkozás és stressz kezelése. A második lépés pedig lehet az olyan étrendkiegészítők bevezetése, mint a különböző probiotikumok és a kollagén.

A kollagénről ugyanis kiderítették, hogy szorosabban „zárja le” ezt a gátat, ezzel segíthet megelőzni a „szivárgó bél” – tünetegyüttesének kialakulását.

A kollagén-kiegészítők legfontosabb előnye a magas és összetett fehérjetartalom, és szervezetünk saját aminosav-állományának serkentése – ezért szeretik annyira alkalmazni a sportban és a szépségiparban is. 

Egyes aminosavak (melyek fontos alkotóelemei a kollagénnek is) - a glicin és a prolin - képesek megerősíteni, újjáépíteni testünk szöveteit. Nem véletlenül alkalmazzák őket orvosi területeken is, műtétek utáni gyógyításra, regenerálásra.

A kollagén fehérje glicin nevű alkotóeleme fontos antioxidáns, mely fokozhatja az új sima izomsejtek termelését, amik aztán regenerálni kezdik a gyomor és a bélnyálkahártyáját. Az új, egészséges sima izomsejtek pedig már segíthetnek megakadályozni a méreganyagok beszivárgását a véráramba.

És amint szervezetünknek sikerült meggyógyítani a bél nagyobb károsodásait, a szivárgó bél szindróma is sokkal kezelhetőbbé válik.

Forrás: https://protgold.com/blogs/news/collagen-leaky-gut-syndrome


A kollagén tehát egy rendkívül sokoldalú fehérje, mely valóban mindenütt jelen van testünkben, és segít helyreállítani, építeni, gyógyítani, regenerálni szöveteinket. Pótlásáról azonban érdemes magunknak is gondoskodnunk, hiszen testünk természetes kollagén-termelődése idővel drasztikusan lecsökken.