Elhízás és krónikus betegségek a változókorban? Mit tehetünk, és mit ehetünk?

A változókori tünetek sorában elhízás ugyan egy természetes folyamat, de nem kell, hogy feltétlen így legyen: egy kis odafigyeléssel, és néhány okos praktikával elejét tudjuk venni ennek a kellemetlenségnek! Nézzük, mi történik ilyenkor a testünkben, és mi tehetünk annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbben jöjjünk ki a folyamat végére. Pláne, hogy még a rettegett betegségeket is elkerülhetjük a helyes étrenddel, és jól megválasztott kiegészítőkkel…
Az, hogy kinek mikor érkezik el a változókor ideje, mindenkinél különböző.
Már a korai menopauza szakaszában mi is nagyon sokat tehetünk mi is annak érdekében, hogy könnyebben viseljük el ezt az átmeneti időszakot életünkben. A változókori panaszokat három főbb módon tudjuk kezelni.
- Diéta és az életmódváltás, a hozzá szorosan kapcsolódó mozgás, illetve jóga és a meditáció segítségével
- A megfelelő gyógynövényekkel és étrendkiegészítők alkalmazásával, kifejezetten a menopauza idejére javasolt vitaminokkal.
- Súlyos tünetek, vagy túl korai menopauza esetén pedig akár a gyógyszeres hormonkezelés, hormonpótlás lehetőségével is élhetünk.
De tartozzunk bármely csoportba is, az alapja mindennek az egészséges életmód, mellyel a leginkább tudunk tenni magunkért, hogy lelkünk mellett testünk is alkalmazkodjon az új helyzethez.
A rettegett elhízás a változókorban: mit tehetünk, és mit ehetünk?
A legtöbb nőnek az idő múlásával évről évre nő a testsúlya is. Ez egy természetes folyamat, még akkor is, ha nem változtatunk az étkezési szokásainkon. Viszont egy kis odafigyeléssel, tudatos táplálkozással és a rendszeres mozgás beiktatásával elkerülhetjük az elhízást – ami valóban ilyenkor sokkal könnyebben és észrevétlenebbül következik be, mint korábbi éveinkben – hiszen az ösztrogén – ami komplex, összetett módon befolyásolja a női szervezet működését – így a női hormonális és ciklusos működésen túl többek között a csontok egészségéért, és a zsíranyagcsere megfelelő működéséért is.
A változókori elhízás természetesen ugyanannyira veszélyes, mint bármely más életkorban az elhízás – tehát ebben nincs különbség. Viszont a hormonális változásokkal, az ösztrogénszint csökkenésével sajnos törvényszerű, hogy romlik az anyagcsere, és a vérzsírokat bontó enzim (lipoprotein lipáz) szintje is csökken. Az ösztrogén hormon szintjének csökkenése megváltoztatja testünk összetételét is, eltolva a zsír-izom szövetek arányát. Már a menopauzát megelőző időszakban, a peri-menopaiza ideje alatt az ösztrogén szintje csökkenni kezd, és már ekkor elkezdődik a női test felépítésének megváltozása – emelkedik a testzsír-százalék, és az ebben az időszakban lerakódó zsírpárnák már nem a csípőn és a combon fognak majd megjelenni, hanem elsősorban a has tájékán.
Ha nagyon sóvárognánk a cukor illetve az édességek után, akkor érdemes pl. króm tartalmú étrendkiegészítőt szednünk, ugyanis a króm serkenti az inzulin hormon működését - ez egyébként a változókori diabétesz, sőt a magas koleszterinszint esetén is hasznos lehet, de a diétánk eredményességét éppúgy elősegítheti.
A változókori elhízásnál a nem kielégítő alvás is komoly szerepet játszik: megfigyelték, hogy aki rendszeresen kevesebbet alszik napi 5 óránál, 40%-al nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos, ugyanis az elégtelen alvásból adódó energiahiányt plusz extra kalóriákkal, nassolással próbáljuk kiegyenlíteni a nap folyamán.
Az elhízás pedig nem csak esztétikai probléma: hiszen a 2-es típusú diabéteszt, a magas vérnyomást, a szív – és érrendszeri megbetegedéseket, sőt még egyes daganatos betegségek kialakulásának az esélyét is jelentősen megnöveli. Az ösztrogén védelme nélkül, túlsúlyosan pedig a nők is ugyanolyan veszélyeztetetté válnak a szívinfarktusra, mint a férfiak.
Tehát, nagyon fontos, hogy testsúlyunkat a normális mederben tartsuk, a helyes táplálkozással, a mozgással, a kellő mennyiségű és minőségű pihenést biztosítva szervezetünknek.
Fontos, hogy ne kövessünk semmilyen drasztikus divat-diétát, inkább egy ésszerű életmódváltásra törekedjünk. Ha mindennap eszünk sok gyümölcsöt, zöldséget nyers formában is elég folyadékot fogyasztunk, a fehér kenyeret lecseréljük barnára vagy félbarnára, a burgonya és a rizs helyett kipróbáljuk és be is iktatjuk étrendünkbe az olyan alternatív gabonaféléket, mint pl. a hajdina vagy a köles – már ezzel is rengeteget teszünk egészségünkért. Érdemes naponta többször enni, kisebb adagokat, így ugyanis a szervezetünk nem áll át a raktározásra.
Az ösztrogén helyett pedig a fitoösztrogénekkel (azaz olyan növényi eredetű vegyületekkel, melyek a női nemi hormonokhoz hasonlóan képesek a szervezet ösztrogénreceptoraihoz kötődni és ott hasonló hatást kiváltani) tudjuk egy bizonyos mértékig pótolni az ösztrogén hiányát. Ilyen fitoösztrogén lehet pl. a szója és a lenmag, vagy lenmagolaj - akár kapszula formájában is. Lenmagot, lenmag olajat egyébként érdemes rendszeresen beépítenünk étrendünkbe már csak szívünk egészségéért is, hiszen a lenmag rendkívül gazdag omega3-ban is.
De miként hat mindez egészségünkre, miként mérsékelhetjük a főbb krónikus betegségek rizikóját?
A daganatos betegségek megelőzése
A szóját rendszeresen fogyasztó népcsoportoknál például jóval ritkább az emlőrák, a prosztatarák kialakulása, illetve a béldaganat előfordulása is jóval kevesebb. Azonban azt is fontos tudnunk, hogy léteznek nem jótékony hatású ösztrogénszerű vegyületek is. Ezek bizonyos gombákban találhatóak, melyekkel egyes gabonafélék fertőződnek meg. A DON-toxin(deoxinivalenol) például hasmenést okoz, a ZEA toxin (zearalenon) pedig ösztrogénszerű hatással bír, de nem jótékony. Ezért is nagyon fontos, hogy mindig ellenőrzött forrásból vásároljunk gabonaféléket, ételeinket pedig mindig változatosan állítsuk össze. A daganatos betegségek megelőzésében egyébként komoly szerepe lehet még a D-vitaminnak, az E-vitaminnak, és valamennyi antioxidánsnak, melyek semlegesítik a szabadgyökök káros hatásait a testünkben…
Csontritkulás – és amit tehetünk…
Csontjaink csúcstömege 30 éves korunkra alakul ki nagyjából, és sajnos ezt követően folyamatosan veszítünk a tömegükből. A csontritkulás (más nevén oszteoporózis) a csontrendszer egészét érintő betegség, mely jelentős csontvesztéssel járhat. Meggyengülnek a csontok, szilárdságuk, sűrűségük csökken, és mindez a nőknél háromszor gyakoribb, pláne a menopauza után találhatják szembe magukat az idősödő hölgyek az úgynevezett posztmenopauzás csontritkulással. A csontritkulás megelőzése érdekében nagyon fontos a rendszeres testmozgás napi szinten, de a megfelelő táplálkozás is! A kalcium és a D3 vitamin szerepe is vitathatatlan a csontképzésben. Folyamatos és rendszeres pótlása is sokat tud nekünk segíteni. Külső forrásokból a D2 vitamint tudjuk magunkhoz venni – ha elegendő halat, halolajat, tejterméket, tojást illetve májat fogyasztunk. A D3-vitamin pedig természetes módon termelődik szervezetünkben a napfény hatására – azonban a napfényhiányos évszakokban érdemes gondoskodnunk a pótlásáról, akár egy jól megválasztott étrendkiegészítővel – ugyanis, ha lecsökken a szervezetünk D-vitamin szintje, akkor a csontok kalcium tartalma is csökken…
A szív – és érrendszeri problémákat – vagy legalábbis azok rizikófaktorát- is megelőzhetjük!
Míg fiatalabb korunkban az ösztrogén segít megtartani az egyensúlyt a LDL és HDL – azaz a „jó” és a „rossz” koleszterin szintek kötött, addig sajnos a változókorban lévő női szervezetben lévő koleszterin szintje is változik: a jó koleszterin, azaz a HDL szintje csökken, míg az LDL szintje növekszik, ez pedig emelkedett várnyomást, vérzsír – illetve vércukor értékeket eredményezhet. Ha pedig romlik az erek állapota, akkor érelmeszesedés, szívinfarktus illetve stroke rizikó is fennáll. Ha a menopauza túl korán, már 45 éves kor körül vagy ezt megelőzően jelentkezik, akkor a hormonpótlást szokták javasolni, amennyiben nincsen már eleve meglévő érelmeszesedés, hiszen ebben az esetben a hormonpótlás veszélyes is lehet.
Ha táplálkozásunkkal, természetes úton szeretnénk megelőzni ezeket az egyáltalán nem szükségszerű betegségeket, akkor, amit érdemes mindenképpen elkerülnünk – az a telített zsírsavakban gazdag étrend, a magas koleszterin bevitel illetve a transzzsírsavak, melyeket leginkább a hidrogénezett olajjal készült levesporok, csipszek, kekszek, péksütemények – sőt még az egészségesnek hitt müzliszeletek is tartalmazzák.
Ezek a problémák egyébként megelőzhetők, vagy legalábbis csökkenthető a rizikó, ha átállunk a zöldségekben-gyümölcsökben és egészséges növényi olajokban, halakban és zöldfűszerekben gazdag, számos alternatív gabonát felsorakoztató mediterrán étrendre, de a B-vitaminok csoportja is segít a szív – és érrendszeri betegségek megelőzésében, a D3 vitamin pedig szintén segít kivédeni a koszorúér-betegségeket, a sztrókot, és az artériás betegségek kialakulását.
Illetve, számos antioxidánst is érdemes beiktatni az étrendünkbe, hiszen jótékony hatásuk bizonyított több fronton is: csökkentik a várnyomást, javítják az erek működését, és jó hatással vannak a koleszterinszintünkre is.
Antioxidánsokat leginkább a zöld leveles zöldségekben, és az erőteljes színű gyümölcsökben találunk, de a vörösbor, a zöld tea, a jó minőségű étcsokoládé vagy a kakaó is értékes antioxidánsokkal látja el szervezetünket.
Illetve van még egy izgalmas enzim, melyet eredetileg a selyemhernyók bélcsatornájában fedeztek fel, de természetesen elő tudják ma már állítani laboratóriumi körülmények között baktériumokból is – ez pedig nem más, mint a szerrapeptáz.
Ez a szuper enzim feloldja a vérrögöket, csökkenti a kialakulásuk kockázatát, javítja egyes szervek vérellátását miközben segít elkerülni az érszűkületi problémákat – sőt még fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre is bevethetjük.
Szerencsére nálunk is megrendelhető már méghozzá elég magas mennyiségben ez a fontos antioxidáns, a Szerrapeptáz tabletta formájában.
Magas vérnyomás, hypertonia
Amikor legalább két, különböző időben, három alkalommal mért érték átlaga meghaladja a 140/90 higanymillimétert, akkor beszélhetünk magas várnyomásról. Változókorban leginkább a felső, azaz a szisztolés érték eltolódása szokott előfordulni. Mivel az ösztrogén egy rendkívül kedvező, ám nagyon összetett módon gyakorol pozitív hatást a teljes érrendszerre, így amikor e hormon szintje lecsökken – a szintén védő funkciókat ellátó progeszteronnal együtt, ez fokozott kockázatot jelent a várnyomás felső értékének megemelkedésére, és általában véve a szív – és érrendszeri problémák kialakulására.
Ráadásul, az idősebb korral együtt jár majd az ízérzékelés romlása is, így több sót kívánunk és fogyasztunk, pont mikor a veséink kiválasztási folyamata is romlani kezd…
A menopauza után 10-15 év elteltével az ösztrogén szívet védő hatása már teljesen eltűnik, így kiemelten fontos, hogy ezt korrigáljuk, amennyire csak tudjuk a helyes, egészséges táplálkozással, és a korunknak megfelelő vitaminbevitellel.
Hogy egész pontosan mely vitaminokat, ásványi anyagokat érdemes ilyenkor pótolnunk a változókor idején, és azt követően is, erről egy későbbi cikkünkben részletesebben is kitérünk. Addig is, hadd ajánljuk figyelmükbe egy speciális készítményünket, a Menopauza komplex étrendkiegészítőt, melyben szinte az összes fontos és jelentős vitamin és ásványi anyag megtalálható, mely védi és támogatja a női szervezet működését, fiatalosan tartását ebben a cseppet sem könnyű időszakban.
Sokat segíthet tehát minden szempontból, ha kifejezetten a menopauza kellemetlen tüneteire fókuszáló vitaminokat és étrendkiegészítőket alkalmazunk.
A cikk forrásai: Aradvári-Szabolcs Mariann – Dr. Mák Erzsébet – Végvári Viktória: Menopauza c. könyve (BOOOK Kiadó); hazipatika.com, femina.hu, valtozokorklub.hu
Mi a véleményed?