Sajnos, kevesen vannak tisztában a fogágy-betegségek veszélyeivel, pedig a felnőttek közül rendkívül sokan, de már a gyerekek is érintettek lehetnek a betegségben. A fogágy-betegségek olykor már egész kiskorban jelentkeznek: sok 4-13 év közti gyermek már ínygyulladásban szenved, de a népesség felénél kamaszkor körül, vagy a hölgyeknél a várandósság idején szinte a népesség fele, idősebb korban pedig már a lakosság 70-80%-a megismeri az íny – illetve fogágy gyulladásos betegségek okozta kellemetlenségeket. Nézzük, melyek ezek, miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

A parodontózis (fogínysorvadás) és a parodontitis (fogágy-gyulladás) amelyek a fogszuvasodás mellett a leggyakoribb okai a felnőttkori fogvesztésnek.

A fogágybetegség a fog körüli szövetek krónikus gyulladása, melyet baktériumok okoznak.

A fogíny és fognyak tájék betegségeinek több mint 90%-a gyulladásos eredetű. 

Ilyenkor a gyulladt íny kissé elemelkedik a fogaktól, s az itt keletkező rés kiváló „táptalaja” lehet a baktériumoknak, melyek előszeretettel meg is telepszenek az ilyen szabadon hagyott rések, nyílások tövében. És nem csak megtelepszenek, de olyan káros dolgokat tesznek, amelyek egy idő után már visszafordíthatatlanná válnak. Például agresszív savakat termelnek, melyek később aztán megtámadják a környező szöveteket. S végül nem csak ezek a szövetek károsodnak, hanem idővel a saját kötő – és támasztószövet, csontszövet is pusztulásnak indul. 

Paradontitis illetve paradontózis: melyik mit is takar?

Régebben két különféle változatát is megkülönböztették a fogágybetegségeknek: míg a paradontitis a betegség gyulladásos változatát jelentette, addig a paradontózis a szövetelhalásos forma volt. A fogágybetegség helyes latin neve egyébként a paradontitis.

Fogágy-betegség vagy fogíny-sorvadás?

A köznyelvben gyakran összekeveredik e kettő: helytelenül a fogágybetegséget hívjuk fogínysorvadásnak. Ez azért helytelen, mert itt nem csak a fogíny, hanem a teljes fogágy gyulladásáról beszélhetünk. Orvosilag tehát a helyes kifejezés a fogágybetegség. 

Mikortól beszélhetünk fogágy-betegségről? 

Már akkortól nevezhető nevén a betegség, amikor a gyulladásos folyamat lezajlása után – tehát már szemmel látható gyulladás nélkül – visszahúzódik a fogakról a fogíny.

Itt már fogaink kilazulnak, s ez egyenes út lehet a felnőttkori idő előtti fogvesztéshez is. 

Hogyan és mitől alakul ki a betegség? 

Első és legfontosabb, ami ellen mi magunk is sokat tehetünk: az plakk-képződés, vagyis a fogainkra tapadt, rétegzett lepedék. 

A gyulladásos paradontópiák (fogíny – betegségek) legfőbb okozói a nem megfelelő szájhiginéia következményei: a nem, vagy nem megfelelően eltávolított lepedék, valamint a fogkő baktériumflórájában megtalálható cukorbontó és savtermelő „plakkbaktériumok”.

(Fontos tudnunk, hogy szánkban is - ahogy testünk több területén (pl. beleinkben) - számtalan baktériumfaj él, ám ezek közül csak néhányra illik a „rossz baktérium” elnevezés, ami már kórokozót jelent és gyulladást okoz beleinkben, de ugyanúgy az ínyünkben is.)

Másik fontos és igen gyakori ok pedig a fogkőképződés: a nem megfelelően eltávolított lepedékből később fogkő képződik. Ez tovább segíti a kórokozók elszaporodását, amik aztán bellobanthatják a gyulladást, és meglazíthatják a fognyakat…

Miért veszélyes?

Ha a fogínygyulladást nem kezelik, akkor később ez a gyulladás átterjedhet a többi, fogainkat körülvevő szövetre, s végül az íny elválik a fogaktól. Tasakképződés alakul ki, elkezd sorvadni szép lassan az íny, majd visszahúzódik. A csont, mely fogainkat körülveszi, a gyulladás következtében lassan bomlásnak indul, fogaink meglazulnak, s végül kipotyognak. 

Azonban a fogágybetegség nem csak a fogaink elvesztése miatt veszélyes, hiszen az elvesztett fogak pótlására ma már számos professzionális – ám nem éppen olcsó – lehetőség kínálkozik. 

Ám ezen túl is számos veszéllyel jár az, ha elhanyagoljuk fogaink állapotát! A fertőzésgócból ugyanis ezek a káros baktériumok és a méreganyagok is a véráramba kerülhetnek, ahol olyan végzetes bajokat is okozhatnak, mint az érelmeszesedés, a szívinfarktus, vagy a stroke. 

Ha enyhébb a lefolyás, akkor megússzuk „csak” egy kis ízületi gyulladással, savasodással. A felhalmozódott méreganyagok következtében pedig állandósuló fejfájással, migrénnel nézhetünk szembe. 

Hogyan vehetjük észre a bajt?

A betegségnek van egy krónikus fajtája is, mely elég alattomosan, tünetek nélkül kezdődik, és csak a fogorvosi vizet során derül rá fény. 

Persze, van olyan eset is, amikor begennyesedik, s ezzel hívja fel magára a figyelmet. 

Ha már észlelünk tüneteket, akkor pláne nagyon fontos, hogy felkeressünk fogorvosunkat!

Első tünet lehet a fogíny vérzése, melyet általában fogmosáskor, vagy keményebb ételek fogyasztása során tapasztalhatunk. 

Figyelmeztetőjel lehet még a fellépő, fokozott érzékenység a hideg és a meleg ételek fogyasztásakor. 

Ha már súlyosabb a fogínygyulladásunk, akkor a duzzadt, vörös fogíny fájdalmas is lehet, a fog és az íny találkozási pontján. Olykor még kellemetlen leheletet is tapasztalhatunk: ezt a baktériumok bomlástermékei okozzák. 

Majd ahogy a fogíny elválik a fogaktól, beindul a tasakképződés: ilyenkor azt láthatjuk a tükörben is, mintha a fog megnyúlna, hosszabbá válna, ez már az íny visszahúzódásának kezdete. 

Milyen okokat és hajlamosító tényezőket ismerünk a fogágybetegségekre?

A rossz szájhigiéné, az alhanyagolt vagy helytelenül végzett fogmosás, fogápolás az egyik első és legfontosabb ok! 

Az elhanyagolt fogászati kezelések – vagyis a fogkő, a nem kezelt szuvas fog, vagy egy-egy rossz tömés is okozhat problémát, éppúgy, ahogy a hiányzó fogak, illetve ebből adódóan a többi fog túlterheltsége, szabálytalan növekedése, összetorlódása is. 

A nem megfelelő táplálkozás – a vitamin – és ásványianyag-hiány, a cukorbetegség, a csontritkulás, és a várandósság is sajnos okozója lehet a fogágybetegségeknek.

Illetve, itt vannak még az örökletes hajlamosító tényezők, de a helytelen életmód, a dohányzás illetve a túlzott alkoholfogyasztás szintén hajlamosító ok lehet. 

Hogyan kezelhető?

A plakkbaktériumok eltávolítására és a plakk-képződés megelőzésére a fogorvosok különféle fertőtlenítős oldatokkal történő öblögetést szoktak javasolni. 

Van, amikor szükségesnek tűnik a baktériumkitenyésztés és meghatározás, hogy tudja az orvos, egész pontosan mely fajtákkal is állunk szemben – ugyanis a különböző baktériumközösségek eltérő módon, eltérő agresszivitással végzik pusztító támadásaikat, s ennek megfelelően kell megválasztani szükségszerű antiboktikumos kezelést is, melyet többnyire helyileg alkalmazott kenőcs, vagy ecsetelő formájában írnak elő, tablettát a legritkább esetben kell szednünk. 

Ha sikeres volt a kezelés, akkor helyreállhat a kötőszövetes szerkezet, és a fog is megmenekülhet. 

Arra viszont számítanunk kell, hogy a gyulladás hajlamos nyomban kiújulni ismét, amint elhanyagoljuk a körültekintő fog – illetve szájápolást.

Hogyan tudjuk megelőzni a bajokat? 

A megfelelő szájápolási rutin, a helyes fogmosás, szájhigiéné, és természetes a fogorvosunk legalább félévente történő felkeresése elengedhetetlen – különösen, ha már korábban voltak problémáink, vagy a hajlamosító tényezők valamelyike fennáll az esetünkben. 

Sajnos a szájhigiéniai rutinunk nem merülhet ki csak és kizárólag a reggeli és esti fogmosásban, ahogy ezt sokan teszik. Érdemes kiegészítünk ezt olyan, kifejezetten az íny problémákra kifejlesztett szájvíz alkalmazásával, mely képes a fogainkon maradt, és ott alattomosan megbújó lepedéket tudja semlegesíteni, illetve a már megjelenő parodontális betegségek tüneteit is enyhíti.

A Nordics szájvizek valamennyi változata segít a fogínygyulladás elleni küzdelemben, harcol a baktériumok ellen és megakadályozza a rossz leheletet, azonban a gyártó egyik legújabb terméke már tipikusan ezekre a felnőttkori problémákra fókuszál.

A Nordics parodent szájvíz ugyanis már nem csak friss, egészséges érzetet hagy maga után szánkban, hanem komolyan felveszi a harcot a paradontitis betegség tüneteivel is. 

A Nodrics Oral Care ráadásul egy kifejezetten környezettudatos márka, mely csupa olyan alternatívát kínál a számunkra, melyek biztonságosak ránk és bolygónkra nézve egyaránt! 

A Parodent szájvíz, a parodontális betegségek tüneteinek enyhítésére kifejlesztett szájvíz palackja is 100% -ban újrahasznosított műanyagból készült.